Oldal kiválasztása
Előre visz és segít: erő a családban

Előre visz és segít: erő a családban

Minden kultúra szereti jelezni a rokonságot, származást, nemzetséget, és fontos számunkra a társas közeghez való tartozás. Viszont ez nem volt mindig így, és ma sem feltétlenül elsődleges jellemző.

Amit ma Európában családnak gondolunk, az más kultúrákban különböző jelentést és felépítést hordoz magában. Minden kialakult formának van kulturális és történelmi háttere is. A különböző rendszerek bírnak erőforrásokkal és gyengeségekkel is. Erőforrásként jelenhet meg az egyenlőség hangsúlyozása vagy éppen a döntéshozók fontossága.

Egy kis családfogalom-történet

A történelmi változásokhoz alkalmazkodott a család önmeghatározása is. A magántulajdon megerősödésével az ősközösségek egyre kisebb egységekre bomlottak. Egy horda még 25-400 főt számlált. A férj és a feleség rokonságát ugyanolyan fontosnak tartották, szinte mindenki rokona volt mindenkinek. Ezzel szemben a törzsekben már kevesebben éltek együtt, és a rokonsági fokot egyre inkább az apai ág leszármazottai határozták meg.

A középkori faluközösségekre a ma ismert nukleáris családok voltak jellemzőek, ahol a tagok egymás rokonai voltak. Ezért párt csak a másik faluból választottak maguknak az emberek. Jellemzően a gyerekeket ekkoriban még nem különböztették meg a felnőttektől, hiszen minden munkás kézre szükség volt. A családtagok egy szobában éltek, a gyerekek pedig a felnőttek ruháit hordták.

erő a családban

Hungarikum és a mai családok

A középkori Magyarországon alakult ki, mintegy hungarikumként a háza népe együttélési forma. Mivel egyszer a törökök támadták az országot, máskor a labancok, így nem volt biztonságos falvakban élni. Az emberek inkább beköltöztek az várak udvaraiba, amely védettebb életteret biztosított számukra. Itt megélhették az összetartozást és egymás segítésének fontosságát.

A ma leginkább ismert családmodellről való elképzelésünk a 19. század végi polgárosodással alakult ki. Itt már erős határok vannak a családon belül és kívül is: másképp bánnak a gyerekekkel, mint a felnőttekkel, és fontos a másik családtól való különbözőség. A hierarchia jelentősége is fontossá válik: vannak döntéshozók és végrehajtók.

A házasság felbonthatatlanság eszménye is ekkor erősödött meg. Ezt nevezzük nukleáris/mag családnak, melyet apa, anya és gyerekek alkotnak. Ezek a családok egyértelmű rokonsági viszonyokkal, tiszta határokkal rendelkeznek. A felbonthatatlanság és vérségi kötelék biztonságot nyújt tagjai számára egy életen keresztül. Egymás segítése és a jövendő generációk felnevelése mint közös cél és érték jelenik meg.

Mi jellemző napjainkban?

A többgenerációs családokban a horizontális családtagok is jelen vannak. Itt a különböző életkorok szerepei, a támogatás és kölcsönös segítségnyújtás jól megtanulható. A nagyszülők újabb szerepeket kapva tovább segíthetik az új generációk életét.

Az újrastrukturálódott családban egyedül neveli a szülőpár a gyereket. Terapeutaként a családokkal való munkában arra figyelünk, hogy mit tud jól csinálni ez a közösség. Ilyen családban megtapasztalhatja a gyerek, hogy bizonyos szerepek nincsenek nemhez kötve. Az apa is lehet érzékeny és érzelmes, illetve az anya is tud határozott és ezermester lenni.

A mozaikcsaládban, ahol két család egyesül egy újjá, a szociális kompetenciák megerősödhetnek. A konfliktuskezelési készségek javulhatnak, mivel több család szokásaival kell megismerkednie a feleknek.

Az erőforrásokra fókuszáló szemlélet segíthet minket is a hétköznapokban, hogy azt vegyük észre saját életünkben is, ami jó bennünk. Ugyanígy kereshetjük a családunkban és másokban is azt az erőt, ami előre visz és segít minket. Ha van ilyen alap erőforrás, akkor erre építve egyszerűbb lehet a nehézségekből felemelkedni.

Dobrai Zoltán

lelkigondozó, mediátor

családterapeuta-jelölt

Forrás: vasárnap.hu

Ha érdeklődik a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozzon fel hírlevelemre.

Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhet, inspirálódhat, segítségre lelhet…

A fal másik oldalán egy másik igazságot találhatunk – a párunkét

A fal másik oldalán egy másik igazságot találhatunk – a párunkét

Mi jobb számunkra? Ha saját magunkat életünk aktív irányítójaként éljük meg, vagy ha az események sodornak minket?

Annak van igaza, aki látja a másik részigazságát, és a sajátját is képes az igazság másik feleként kezelni. Jó hír, hogy a fal egyik oldala fehér, a másik fekete. Ha csak az egyik oldalát nézem meg, akkor nem látom a másikat, ami más színű. Egy fal két különböző oldala jól megfér egymás mellett.

Ugyanazt a mozit nézzük, és mást látunk

Ha egy mozi kapcsán mást látunk, akkor az is előfordulhat, hogy az élet eltérő területein is különbözőképpen látjuk az eseményeket. A valóság inkább megismerhető, ezért nem ugyanazt jelenti a világon minden ember számára. A munkából hazatérő férjet a felesége azzal fogadja, hogy még össze kellene szerelni a szekrényt, mert már 2 napja megvették. Az ő igazsága talán az lehet, hogy szeretne elpakolni. Örülne, ha rend várná haza a férjét, és nem kellene kerülgetni az félkész bútordarabot. Ő nem ért a szerszámokhoz, ezért szüksége van a segítségre. A másik igazsága pedig, hogy nehéz napjai vannak a munkahelyén, ma is nagyon fáradt, és nem képes további plusz munkára. Örülne, ha megkérdezné a párja, hogy milyen napja volt, hogy van. Ugyanazt látják, csak más irányból. Kinek van igaza?

Ha megnézünk közösen egy filmet, akkor szintén nagyon különböző élményeink lehetnek róla, holott ugyanazt láttuk. Ebben a korábbi élményeink, érzéseink is befolyásolnak minket: különbözőek vagyunk, más a fontossági sorrendünk is. Elvárni, hogy a társamnak is ugyanaz legyen fontos, mint nekem, nem célravezető. Inkább nézzük így: megfér egymás mellett mindkét igény, igazság.

Ami tanulható

Megtanulható és a hétköznapi életben is alkalmazható a családterápiának az igazság két oldalát vizsgáló szemlélete. A szakember sem ismeri a valóság miden részletét, nincs receptje arra nézve, hogy ez biztosan jó lesz a kliens számára. Inkább együtt tanakodnak arról, hogy mire lenne szükség. Közösen járják körbe a részigazságokat és a valóság különböző oldalait.

Ha kapcsolatainkban mi is a kíváncsiság és az érdeklődés erejével tekintünk a másikra, akkor megismerhetjük az ő részigazságát és cselekvő irányítói lehetünk saját életünknek. Tanakodhatunk róla, hogyan férhet meg egymás mellett, ami mindkettőnk számára fontos.

Dobrai Zoltán

lelkigondozó, mediátor

családterapeuta-jelölt

Forrás: vasárnap.hu

Ha érdeklődik a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozzon fel hírlevelemre.

Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhet, inspirálódhat, segítségre lelhet…

Hogyan működik együtt a család?

Hogyan működik együtt a család?

A család több, különböző tulajdonságokkal bíró együttműködő tagból áll, akik folyamatos kapcsolatban állnak. A család „állapotát” leginkább a kapcsolataik minősége mutatja meg: ha változnak a kapcsolatok, akkor az egész rendszer változik. Szabályok, határok és hierarchia mentén formálódik. Ezt szem előtt tartva érthetjük meg a családi rendszer különböző aspektusait is.

Hibáztatás helyett közös felelősség

Családterápiás szemléletben nem okokat és felelősöket keresünk, hanem úgy tekintünk a családra, mint akik együtt hozzák létre az eseményeket. Kívülről szemlélve nem biztos, hogy ott észleljük a változást, ahol keletkezett, vagy ahol úgy tűnhet, hogy lenne mit megjavítani.

Előfordulhat, hogy a gyerek rendetlen az iskolában, romlottak a jegyei, folyton valami extrém tevékenységet folytat. Az is lehet, hogy figyelmet szeretne, mivel az édesapját alig látja, mert dolgozik vagy elváltak a szülők. Akkor találkozik az apjával, ha valami „balhét” csinál. Ekkor úgy tűnik számára, hogy apa és anya beszélgetnek, és végre vele vannak mind a ketten.

De az is lehet, hogy érzékelt egy nagyobb problémát a családban, és jobb lesz, ha nem azzal foglalkoznak, hanem inkább rá figyelnek. Sok lehetőség van még, de nincsenek receptek és instant megoldások. A rendszerszemléletben nem keresünk okokat és felelősöket, hanem állandó körkörös kommunikációt figyelhetünk meg. Egyedül nem lehet elrontani a családi nyaralást. Ki-ki a saját szerepével más hangsúlyokkal van benne a folyamatban.

mit üzennek

Ami látható és láthatatlan

Minden rendszernek jellegzetes és meghatározott fejlődési útja van. A különböző életciklusokban változik a kommunikáció, a hierarchia, a szabályok. Ez a fejlődés előre megjósolható, így akár fel is lehet rá készülni.  Mások lesznek a szabályok a házasság első és tizedik évben. Egyszer merev határokra van szüksége a családnak, máskor inkább arra, hogy a rugalmasak legyenek ezek. Ha új családtag érkezik, házasságot köt a fiatal felnőtt, akkor a határoknak rugalmasnak lennie, hogy az új tagot be tudja fogadni.

A tagok között szabályszerűségek is mutatkoznak. Jól láthatóvá válnak, hogy milyen a kommunikációs stílus. Tudják a családtagok, hogy mit kell ahhoz tenni, hogy a kistesó üvöltve sírjon. Viszont azt is tudják a gyerekek, hogy miként szóljanak, ha nem jól sikerült a dolgozat az iskolában, és mit kell tenniük ahhoz, hogy az ötödik gombóc fagyit is megkapják. Persze mindezeket nem tudatosan teszik, viszont megtanulhatóvá válik az is, hogy miként lehet egy szigorúbb szülő szívét megpuhítani, és az is, hogyan kell valakit feldühíteni.

Szerepek, szabályok, hierarchia

Az összekapcsoltság adja a család többletét is. Az egész több mint a tagok összessége. Ahogyan a rendszerszemléletből vett fűtésrendszer példája is megmutatja, hogy a rendszer részei önmagukban is igen értékesek, viszont együtt valami többre képesek.

Hierarchia van közöttük, más pozícióban vannak a szülők és másban a gyermekek, a nagyszülők vagy éppen a családdal élő rokon. Mind eltérő módon befolyásolják a család működését, szerepek, hierarchia és felelősség mentén. A fűtésrendszer példáját használva a termosztát nem tud hőt termelni, de megadott határok között tud jelezni, hogy hideg van. A kazán nem tud szólni a hőfokról, viszont szabályozott keretek között tud hőt termelni.

Van olyan család, ahol az a szabály, hogy mindig igaza van a felnőtteknek, vagy az, hogy mi mindig együtt étkezünk, ha esik, ha fúj. Az is lehet szabály, hogy mi minden konfliktust elkerülünk, nem veszekszünk. Így jönnek létre a családi tabuk és a szőnyeg alá söpört témák.

A családi rendszer működésére mi is hatással vagyunk. A szőnyeg alatt mi is sepregethetünk, vállalhatunk új szerepeket vagy régieket hagyhatunk hátra. Részesei vagyunk a közös nyaralásnak is, és szebbé, jobbá tehetjük a családunk életét. Mivel a dolgok nem megtörténnek velünk, hanem annak aktív alakítói lehetünk.

Dobrai Zoltán

lelkigondozó, mediátor

családterapeuta-jelölt

Forrás: vasárnap.hu

Ha érdeklődik a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozzon fel hírlevelemre.

Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhet, inspirálódhat, segítségre lelhet…