Párterápia: A Kapcsolatok Újraépítése és Megerősítése

Párterápia: A Kapcsolatok Újraépítése és Megerősítése

A párkapcsolatok természetes velejárója, hogy idővel problémák, kihívások jelentkezhetnek. Ezek lehetnek konfliktusok, eltávolodás vagy épp kommunikációs nehézségek. Amikor ezek a gondok elérik azt a szintet, hogy a pár tagjai már nem tudják önállóan megoldani, a párterápia hatékony segítséget nyújthat. De miben is rejlik ennek a terápiás módszernek a lényege, és miért érdemes igénybe venni?

Miért válasszuk a párterápiát?

A párterápia számos területen nyújt támogatást, és több szinten segíti a párkapcsolat javítását:

  • Kapcsolat újraépítése és érzelmi kötelék megerősítése: A terápia során lehetőség nyílik a kapcsolat mélyebb megértésére, az eltávolodás megfordítására és a közös érzelmi alapok újraépítésére.
  • Kommunikáció javítása: A párterápia megtanít hatékonyabb, eredményesebb kommunikációs mintákra, és segít a konfliktusok kezelésében.
  • Krízishelyzetek megoldása: Legyen szó hűtlenségről, elhidegülésről vagy egyéb válsághelyzetekről, a terapeuta támogatásával könnyebb lehet a nehéz időszakok feldolgozása és megoldása.
  • Bizalom helyreállítása: A párterápia elősegíti a bizalom újraépítését és a féltékenység kezelését, valamint a pár tagjai számára megmutatja, hogyan kommunikáljanak nyíltabban és őszintébben egymással.
  • Egyensúly teremtése a mindennapokban: Az elfoglalt hétköznapokban nehéz időt találni a minőségi kapcsolódásra. A terápia segít megtalálni az ideális egyensúlyt két önálló személyiség igényei között.

Hogyan zajlik a párterápia?

A párterápia rendszeresen tartott, előre egyeztetett időpontokban zajlik, általában másfél órás ülések formájában. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy a pár mindkét tagja jelen legyen, és együtt dolgozzanak a kapcsolat javításán.

  • Terápiás ülések menete: A 90 perces alkalmak alatt a terapeuta felméri a pár kapcsolatának dinamikáját, és segít az elakadások felismerésében. Az ülések során rendszeresen visszacsatolásokat és otthoni gyakorlatokat ad, amelyek segítenek fenntartani a terápián elindított pozitív változásokat.
  • Két ülés közötti gyakorlatok: Az otthoni feladatok a terápiás folyamat fontos részét képezik. Ezek a gyakorlatok segítik a párt abban, hogy a mindennapokban is alkalmazzák az üléseken tanultakat.
  • Kreatív módszerek alkalmazása: A párterápia nem csak beszélgetésekből áll. Gyakran alkalmaznak kreatív feladatokat, mint például mozgásos vagy dramatikus gyakorlatokat, amelyek segíthetnek a mélyebb érzések felszínre hozásában, ha a párnak nehézséget okoz ezek verbális kifejezése.

Rendszerszemlélet a párterápiában

A párterápia egyik legfontosabb megközelítése a rendszerszemlélet, amely a kapcsolatokat összefüggő rendszerként kezeli. A párkapcsolatban minden elem – mindkét fél, a családtagok, külső tényezők – kölcsönhatásban állnak egymással, és hatással vannak a rendszer egészére.

  • Kapcsolati dinamikák megértése: A rendszerszemlélet lényege, hogy a párkapcsolati problémák nem elszigetelt események, hanem a kapcsolat egészének működéséből fakadnak. A terápia során nem csupán a tüneteket, hanem a kapcsolat mélyebb rétegeit is feltárják.
  • Hosszú távú megoldások keresése: Mivel a párterápia a kapcsolat egészére fókuszál, a cél nem csak az aktuális problémák megoldása, hanem a kapcsolat harmonikusabbá tétele, hogy a jövőben is képesek legyenek a nehézségekkel való hatékony megküzdésre.

Hogyan segíthet a párterapeuta?

Egy párterapeuta szaktudása és tapasztalata különleges előnyt jelent a párkapcsolati problémák kezelésében. A terapeuta korábban számos hasonló problémával találkozott, így képes gyorsabban felismerni azokat a területeket, ahol a pár elakadt.

  • Empátiás megközelítés: A terapeuta türelemmel és empátiával fordul a párhoz, segítve őket abban, hogy a nehéz érzéseket is kifejezhessék, és megoldásokat találjanak. A bizalom és a nyitottság légkörében a pár könnyebben megnyílhat, és olyan dolgokról is beszélhet, amelyek korábban kimondhatatlannak tűntek.
  • Oldott légkör megteremtése: A terápiás ülések során kialakuló biztonságos környezet lehetővé teszi, hogy a pár tagjai felszabadultan és őszintén beszéljenek problémáikról, érzelmi elakadásukról.

Nincsenek előre gyártott receptek

Minden pár egyedi, ezért a párterápia sem kínál előre gyártott megoldásokat. A terápia célja az, hogy a pár saját maga találja meg a kapcsolatuk javításához vezető utat. A terapeuta ebben támogatja őket, segítve abban, hogy felismerjék saját igényeiket és közösen dolgozzanak a kapcsolatuk fejlődésén.

A párterápia hosszú távon segít abban, hogy a pár mélyebb megértést nyerjen kapcsolatuk dinamikájáról, és képessé váljon a tartós, harmonikus együttműködés kialakítására.

Dobrai Zoltán

Ha érdeklődik a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozzon fel hírlevelemre.

Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhet, inspirálódhat, segítségre lelhet…

A családi kommunikáció dinamikái és hatásai a kapcsolatokra

A családi kommunikáció dinamikái és hatásai a kapcsolatokra

A családi kommunikáció mélyen beágyazódik mindennapi életünkbe, és alapvető szerepet játszik abban, hogyan formálódnak a családi viszonyok. A kommunikáció minden formája – legyen az verbális vagy nonverbális – központi szerepet kap a család dinamikájában. A családtagok közötti kommunikáció minősége és mintázatai nemcsak az információ átadására szolgálnak, hanem tükrözik és befolyásolják a család egész működését.

A kommunikáció mindig több csatornán zajlik: a verbális közlés a tartalmi üzenetet hordozza, míg a nonverbális jelek (például a mimika, gesztusok, testtartás, hangszín) segítenek abban, hogy miképpen értsük meg a mondanivalót. Ezek az üzenetek kontextusba ágyazva teljesednek ki, és sok esetben a körülmények is erőteljesen befolyásolják, hogyan értelmezzük a közléseket. Így a családi kommunikáció egy állandóan változó, összetett folyamat, amely meghatározza a családtagok egymáshoz való viszonyát és a család működését.

A családi kommunikáció szabályai

A családi kommunikáció néhány alapvető szabályra épül, amelyeket érdemes megismernünk és megértenünk. Az egyik legfontosabb, hogy nem lehet nem kommunikálni – még a csend, a távolságtartás, vagy a nonverbális reakciók hiánya is üzenetet hordoz. A kommunikáció mindig válaszkényszert vált ki a másik félből, és ezen keresztül megteremti a családtagok közötti interakció dinamikáját.

A kommunikáció reciprok jellegű: minden egyes közlésre valamilyen válasz érkezik. Ez a válasz lehet elfogadó vagy elutasító, ám minden válaszformának van következménye a családi viszonyokra. Különösen fontos megérteni, hogy a kommunikáció nem csak az információ átadásáról szól, hanem a viszonyok definiálásáról is. Ha egy családi interakció mind tartalmi, mind viszonybeli szinten egyetértést tükröz, a kommunikáció gördülékeny és harmonikus lehet.

Szimmetrikus és komplementer helyzetek

A családi kommunikáció két alapvető interakciós mintázat köré szerveződik: a szimmetrikus és a komplementer helyzetek köré. A szimmetrikus kapcsolatokban a felek egyenrangúan törekednek a helyzet kontrollálására, míg a komplementer kapcsolatokban az egyik fél dominál, a másik pedig alárendelődik.

A szimmetrikus helyzetekben gyakori, hogy a felek között egyfajta dominanciaharc zajlik, míg a komplementer helyzetek stabilabb, ám sokszor egyenlőtlen hatalmi dinamikát eredményeznek. Ezek a mintázatok mélyen befolyásolják a családi viszonyokat, és a diszfunkcionális kapcsolatok egyik fő forrását is jelenthetik.

Diszfunkcionális kommunikációs minták

A családterápiában kiemelten fontos a kommunikációs mintázatok elemzése, mivel ezek sokszor tünetei a család diszfunkcióinak, és fenntarthatják azokat. Például a “kettős kötés” (double bind) olyan helyzet, amikor ellentétes üzeneteket közlünk verbálisan és nonverbálisan. Ez a fajta kommunikáció súlyosan károsíthatja a gyerekek fejlődését és az érzelmi biztonságukat.

Virginia Satir szerint négy diszfunkcionális kommunikációs mintát használnak az emberek, amikor fenyegetve érzik magukat. Ezek közé tartozik az engesztelő, a vádló, az okoskodó és a zavarodott kommunikáció. Mindegyik mintázat célja, hogy valamilyen módon elkerüljék a konfliktust, ám hosszú távon éppen ezek a mintázatok akadályozzák meg a kapcsolatok valódi fejlődését.

A rítusok szerepe a családi kommunikációban

A családi kommunikáció nem csak hétköznapi interakciókban jelenik meg, hanem rítusok és hagyományok formájában is. A rítusok – például ünnepek, szertartások és mindennapi szokások – a családi identitás meghatározó elemei. Ezek a visszatérő viselkedési mintázatok szimbolikus jelentőséggel bírnak, és segítenek megőrizni a család belső összetartását és egyediségét.

A rítusok és tradíciók azonban merevvé válhatnak, ha nem igazodnak a család változó igényeihez, ami feszültségekhez vezethet. Az egészséges családi kommunikációhoz hozzátartozik, hogy a rítusokat és tradíciókat képesek legyünk rugalmasan kezelni és az aktuális helyzetekhez igazítani.

Cél a családterápiában

A családterápiában a cél, hogy javítsuk a családtagok egymás közötti kommunikációját. A terápia során a nyílt, őszinte és közvetlen kommunikációt ösztönzik, ahol a felek megtanulnak az érzelmeikről beszélni és egymás megértésére törekedni. A terápia során az is kiemelt szerepet kap, hogy a családtagok felismerjék: a sikeres kommunikáció alapja az én-közlések használata. Az ilyen típusú közlések segítenek abban, hogy a családtagok őszintén kifejezhessék saját érzelmeiket, anélkül hogy a másikat támadásnak éreznék.

A családi kommunikáció tehát kulcsfontosságú a kapcsolatok harmonikus működéséhez, és a terápia során a cél az, hogy a diszfunkcionális mintázatokat feloldjuk, és helyettük egészséges, áramló kommunikációs formákat alakítsunk ki. Csak így lehet hidat építeni a konfliktusok áthidalására, és biztosítani a család egészséges fejlődését.

Dobrai Zoltán

 

Ha érdeklődik a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozzon fel hírlevelemre.

Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhet, inspirálódhat, segítségre lelhet…

A család, mint rendszer: A rendszerszemléletű családterápiáról röviden

A család, mint rendszer: A rendszerszemléletű családterápiáról röviden

A családot gyakran egy összetett, dinamikus rendszerként tekintjük, amelyben minden tag és interakció szoros kapcsolatban áll egymással. A rendszerszemléletű családterápia ezen elven alapszik, és nemcsak egy-egy személy problémáira koncentrál, hanem a családi folyamatokat és dinamikát vizsgálja. A cél az, hogy a változások ne csak az egyén szintjén, hanem a család egész rendszerében megvalósuljanak. Ez a megközelítés számos alapfogalmat és elvet tartalmaz, amelyek segítenek megérteni, hogyan működik a család, mint rendszer.

A rendszerszemlélet alapfogalmai

  • Határok: A család és alrendszerei (pl. szülő-gyermek viszony) közötti pszichológiai határok határozzák meg, mennyire világosak a kapcsolatok. Tiszta határok esetén a kapcsolatok egészségesek, és a családtagok különálló identitással bírnak, míg diffúz vagy merev határok diszfunkcionális kapcsolatokhoz vezethetnek.
  • Szerepek: A családi rendszerben mindenki különböző szerepeket tölt be, amelyek összekapcsolódnak az elvárásokkal és viselkedésekkel. Diszfunkcionális helyzetek akkor alakulhatnak ki, amikor ezek a szerepek merevvé válnak, vagy torz elvárásoknak felelnek meg.
  • Szabályok: A családon belüli szabályok sokszor implicit módon működnek. Ezek a viselkedési minták szükségesek a családi egyensúly fenntartásához, de a túlzott redundancia esetén megjósolhatóvá és rugalmatlanná válhatnak.
  • Hierarchia: Egy egészséges család hierarchikus rendszere világos, és tiszteletben tartja a szülők és a gyerekek közötti különbségeket. Patológiás viszonyok esetén a hierarchia túl merev vagy homályos lehet.

A rendszer működésének elvei

  • Cirkuláris okság: A családi rendszerek nem lineáris módon működnek, hanem kölcsönös viszonyok mentén. Ez azt jelenti, hogy egy családtag viselkedése visszahat a többiekre, és ezek a visszacsatolások állandó kölcsönhatásban vannak egymással.
  • Homeosztázis és morfogenezis: A családi rendszer célja az egyensúly fenntartása (homeosztázis), de minden család változik az életciklusok során (morfogenezis). A változások kétféleképpen történhetnek: az elsőrendű változás esetén a család működése ugyanaz marad, míg a másodrendű változás során mélyebb átalakulások következnek be, amelyek megingathatják a rendszer korábbi egyensúlyát.
  • Ekvifinalitás: Ugyanazon helyzet többféle okból alakulhat ki, és ugyanazon oknak többféle következménye lehet. Ez a sokféleség a családi rendszerek rugalmasságát mutatja.

Szerepek és kapcsolatok

A családtagok szerepei és ezek alakulása meghatározza a család dinamikáját. Gyakoriak a diszfunkcionális gyermekszerepek, mint az “ideális gyerek”, a “parentifikált gyerek”, vagy a családi elvárásoknak alárendelt „családi delegáció”. Ezek a szerepek torzíthatják a kapcsolati dinamikát, és gyakran generációs elvárások következményeként alakulnak ki.

Kommunikáció és visszacsatolás

A család minden tagja folyamatos kommunikációban áll egymással, még akkor is, ha ez nem tudatos. A visszacsatolások kulcsfontosságúak a rendszer működésében: a negatív visszacsatolás a stabilitást szolgálja, míg a pozitív visszacsatolás az eszkalációhoz vezethet, amely krízishez is eljuttathatja a rendszert.

Zárszó

A rendszerszemléletű családterápia komplex és dinamikus megközelítés, amely az egyéni problémákat a családi rendszeren belül helyezi el. A család, mint rendszer, mindig változik és fejlődik, és a terápia célja az, hogy segítsen a családtagoknak a hatékonyabb, egészségesebb működés elérésében.

Dobrai Zoltán

 

Ha érdeklődik a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozzon fel hírlevelemre.

Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhet, inspirálódhat, segítségre lelhet…

Alkoholizmus a családban – Hogyan segíthetünk?

Alkoholizmus a családban – Hogyan segíthetünk?

Addikció és alkoholfüggőség: egy betegség, amely érinti a családot is


Alkoholizmus a családban? Alkoholfüggő családtagként az első és legfontosabb dolog, amit meg kell érteni, hogy az alkoholizmus egy betegség. Ez a betegség nemcsak az érintettet, hanem a környezetében élőket – szülőket, házastársakat, gyermekeket, rokonokat, barátokat és kollégákat – is sújtja. Azok számára, akik egy alkoholfüggővel élnek, a helyzet különösen nehéz: a mindennapjaikat a kiszámíthatatlanság, anyagi bizonytalanság, sőt sokszor félelem hatja át. Felmerül a kérdés: hogyan tudnék segíteni? Mit tegyek, és mit ne? Mivel árthatok, és mivel segíthetek?

Konfliktusok, alkoholizmus hatása a családi kapcsolatokra

Amikor egy alkoholfüggőt próbálunk rávenni arra, hogy beismerje problémáját, gyakran falakba ütközünk. Az érintettek általában tagadják a problémát, mivel hárítómechanizmusokat alkalmaznak, hogy megvédjék magukat a szégyenérzéstől. A következő válaszokat hallhatjuk:
„Nem iszom többet, mint mások! Nincs semmi bajom! Képzelődsz!”
Az alkoholfüggő nem hazudik azért, mert rossz ember, hanem mert egyszerűen nem lát kiutat, és nem áll készen arra, hogy elfogadja betegségét.

Az alkoholfogyasztás szabályozása a családban

A hozzátartozók gyakran próbálnak segíteni azzal, hogy ellenőrzik az alkoholfogyasztást, például eldugják vagy kiöntik az otthon található alkoholt. Azonban fontos tudni, hogy az állandó ellenőrzés csak folyamatos konfliktushelyzetet teremt, ami tovább rontja a helyzetet.

Az alkoholfüggő családtag megvédése a következményektől


Sok hozzátartozó próbálja megvédeni az alkoholfüggőt a következményektől. Bár bizonyos helyzetekben szükséges, például amikor autót vezetne alkoholfogyasztás után, sokszor fontos, hogy az alkoholfüggőnek szembe kell néznie a tettei következményeivel. Ezzel ösztönözhetjük a változást. Gondoljunk arra, hogy biztosan jó-e, ha felhívjuk a munkahelyét, hogy beteg.

A problémáról való beszélgetés


A hozzátartozóknak nehéz megtalálniuk a helyes szavakat, mivel a düh, a sértettség és a fáradtság sokszor megnehezíti a higgadt és megértő kommunikációt. Fontos, hogy ne támadásnak érezzék szavainkat. Használjuk inkább a következő megfogalmazásokat:

  • „Szomorúvá tesz, hogy így látlak” ahelyett, hogy „Visszataszítóan nézel ki, amikor részeg vagy.”
  • „Aggódom, hogy komoly bajod lesz az italtól” ahelyett, hogy „Nem igyál már…!”
    Ezekkel a megfogalmazásokkal teret adhatunk a párbeszédnek, amely segíthet meggyőzni a hozzátartozónkat arról, hogy szüksége van segítségre.

Húzzunk határokat és legyünk következetesek!


Nagyon fontos, hogy ne dobálózzunk olyan fenyegetésekkel, amelyeket nem tartunk be. Határozzunk meg következményeket, és tartsuk be azokat! Ha azt mondjuk, hogy elköltözünk, de soha nem tesszük meg, hiteltelenné válunk.

Vigyázzunk magunkra!


A családtagok gyakran elhanyagolják saját szükségleteiket a folyamatos küzdelem miatt. Keresünk olyan helyzeteket, ahol feltöltődhetünk: egy baráti beszélgetés, egy séta vagy sport. Fontos, hogy megőrizzük életkedvünket, hiszen így tudunk igazán segíteni. A WHO szerint Magyarországon közel egymillió ember fogyaszt rendszeresen alkoholt, ami súlyos problémát jelent.

Függőség kezelése: Hogyan keressünk segítséget?


A szenvedélyekből való szabadulás lehetséges, de a változásra a függőnek is akarnia kell. Gyakran a sikertelen próbálkozások után jön a felismerés, hogy a függőség kezelése szakember segítségét igényli. A testi vagy lelki függőség a személyiség részévé válhat, és átveheti az irányítást a gondolkodás és cselekvés felett. Megfelelő intervenciókkal sok esetben tartós felépülés érhető el, de fontos tudni, hogy a visszaesés kockázata mindig jelen van.

Alkoholizmus és alkoholfüggőség kezelése


A túlzott alkoholfogyasztás, az alkoholizmus a családban nemcsak az egyén testi és lelki egészségét károsítja, hanem súlyos hatással van a családi és társadalmi kapcsolatokra is. Az alkoholizmus kezelése komplex megközelítést igényel, amely magában foglalja a megvonási tünetek enyhítését, a kialakult betegségek kezelését, az alkohol iránti vágy csökkentését és az alkoholmentes életvitel kialakítását.

Mikor kérjünk segítséget ha megjelenik az alkoholizmus a családban?


Ha valaki rendszeresen problémákat tapasztal az alkohollal kapcsolatban, megjelenik az alkoholizmus a családban vagy ha a családi és munkahelyi élete is kezd szétesni az ivás miatt, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni. Az alkoholizmus kezelhető, de az első lépés az, hogy az érintett belássa, hogy segítségre van szüksége. Ha Ön alkoholistát ismer a családjában, és úgy érzi, hogy hozzátartozójának szüksége van segítségre, ismerje meg kezelésünket, és lépjen velünk kapcsolatba!

Dobrai Zoltán

 

Ha érdeklődik a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozzon fel hírlevelemre.

Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhet, inspirálódhat, segítségre lelhet…

Előre visz és segít: erő a családban

Előre visz és segít: erő a családban

Minden kultúra szereti jelezni a rokonságot, származást, nemzetséget, és fontos számunkra a társas közeghez való tartozás. Viszont ez nem volt mindig így, és ma sem feltétlenül elsődleges jellemző.

Amit ma Európában családnak gondolunk, az más kultúrákban különböző jelentést és felépítést hordoz magában. Minden kialakult formának van kulturális és történelmi háttere is. A különböző rendszerek bírnak erőforrásokkal és gyengeségekkel is. Erőforrásként jelenhet meg az egyenlőség hangsúlyozása vagy éppen a döntéshozók fontossága.

Egy kis családfogalom-történet

A történelmi változásokhoz alkalmazkodott a család önmeghatározása is. A magántulajdon megerősödésével az ősközösségek egyre kisebb egységekre bomlottak. Egy horda még 25-400 főt számlált. A férj és a feleség rokonságát ugyanolyan fontosnak tartották, szinte mindenki rokona volt mindenkinek. Ezzel szemben a törzsekben már kevesebben éltek együtt, és a rokonsági fokot egyre inkább az apai ág leszármazottai határozták meg.

A középkori faluközösségekre a ma ismert nukleáris családok voltak jellemzőek, ahol a tagok egymás rokonai voltak. Ezért párt csak a másik faluból választottak maguknak az emberek. Jellemzően a gyerekeket ekkoriban még nem különböztették meg a felnőttektől, hiszen minden munkás kézre szükség volt. A családtagok egy szobában éltek, a gyerekek pedig a felnőttek ruháit hordták.

erő a családban

Hungarikum és a mai családok

A középkori Magyarországon alakult ki, mintegy hungarikumként a háza népe együttélési forma. Mivel egyszer a törökök támadták az országot, máskor a labancok, így nem volt biztonságos falvakban élni. Az emberek inkább beköltöztek az várak udvaraiba, amely védettebb életteret biztosított számukra. Itt megélhették az összetartozást és egymás segítésének fontosságát.

A ma leginkább ismert családmodellről való elképzelésünk a 19. század végi polgárosodással alakult ki. Itt már erős határok vannak a családon belül és kívül is: másképp bánnak a gyerekekkel, mint a felnőttekkel, és fontos a másik családtól való különbözőség. A hierarchia jelentősége is fontossá válik: vannak döntéshozók és végrehajtók.

A házasság felbonthatatlanság eszménye is ekkor erősödött meg. Ezt nevezzük nukleáris/mag családnak, melyet apa, anya és gyerekek alkotnak. Ezek a családok egyértelmű rokonsági viszonyokkal, tiszta határokkal rendelkeznek. A felbonthatatlanság és vérségi kötelék biztonságot nyújt tagjai számára egy életen keresztül. Egymás segítése és a jövendő generációk felnevelése mint közös cél és érték jelenik meg.

Mi jellemző napjainkban?

A többgenerációs családokban a horizontális családtagok is jelen vannak. Itt a különböző életkorok szerepei, a támogatás és kölcsönös segítségnyújtás jól megtanulható. A nagyszülők újabb szerepeket kapva tovább segíthetik az új generációk életét.

Az újrastrukturálódott családban egyedül neveli a szülőpár a gyereket. Terapeutaként a családokkal való munkában arra figyelünk, hogy mit tud jól csinálni ez a közösség. Ilyen családban megtapasztalhatja a gyerek, hogy bizonyos szerepek nincsenek nemhez kötve. Az apa is lehet érzékeny és érzelmes, illetve az anya is tud határozott és ezermester lenni.

A mozaikcsaládban, ahol két család egyesül egy újjá, a szociális kompetenciák megerősödhetnek. A konfliktuskezelési készségek javulhatnak, mivel több család szokásaival kell megismerkednie a feleknek.

Az erőforrásokra fókuszáló szemlélet segíthet minket is a hétköznapokban, hogy azt vegyük észre saját életünkben is, ami jó bennünk. Ugyanígy kereshetjük a családunkban és másokban is azt az erőt, ami előre visz és segít minket. Ha van ilyen alap erőforrás, akkor erre építve egyszerűbb lehet a nehézségekből felemelkedni.

Dobrai Zoltán

lelkigondozó, mediátor

családterapeuta-jelölt

Forrás: vasárnap.hu

Ha érdeklődik a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozzon fel hírlevelemre.

Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhet, inspirálódhat, segítségre lelhet…

A fal másik oldalán egy másik igazságot találhatunk – a párunkét

A fal másik oldalán egy másik igazságot találhatunk – a párunkét

Mi jobb számunkra? Ha saját magunkat életünk aktív irányítójaként éljük meg, vagy ha az események sodornak minket?

Annak van igaza, aki látja a másik részigazságát, és a sajátját is képes az igazság másik feleként kezelni. Jó hír, hogy a fal egyik oldala fehér, a másik fekete. Ha csak az egyik oldalát nézem meg, akkor nem látom a másikat, ami más színű. Egy fal két különböző oldala jól megfér egymás mellett.

Ugyanazt a mozit nézzük, és mást látunk

Ha egy mozi kapcsán mást látunk, akkor az is előfordulhat, hogy az élet eltérő területein is különbözőképpen látjuk az eseményeket. A valóság inkább megismerhető, ezért nem ugyanazt jelenti a világon minden ember számára. A munkából hazatérő férjet a felesége azzal fogadja, hogy még össze kellene szerelni a szekrényt, mert már 2 napja megvették. Az ő igazsága talán az lehet, hogy szeretne elpakolni. Örülne, ha rend várná haza a férjét, és nem kellene kerülgetni az félkész bútordarabot. Ő nem ért a szerszámokhoz, ezért szüksége van a segítségre. A másik igazsága pedig, hogy nehéz napjai vannak a munkahelyén, ma is nagyon fáradt, és nem képes további plusz munkára. Örülne, ha megkérdezné a párja, hogy milyen napja volt, hogy van. Ugyanazt látják, csak más irányból. Kinek van igaza?

Ha megnézünk közösen egy filmet, akkor szintén nagyon különböző élményeink lehetnek róla, holott ugyanazt láttuk. Ebben a korábbi élményeink, érzéseink is befolyásolnak minket: különbözőek vagyunk, más a fontossági sorrendünk is. Elvárni, hogy a társamnak is ugyanaz legyen fontos, mint nekem, nem célravezető. Inkább nézzük így: megfér egymás mellett mindkét igény, igazság.

Ami tanulható

Megtanulható és a hétköznapi életben is alkalmazható a családterápiának az igazság két oldalát vizsgáló szemlélete. A szakember sem ismeri a valóság miden részletét, nincs receptje arra nézve, hogy ez biztosan jó lesz a kliens számára. Inkább együtt tanakodnak arról, hogy mire lenne szükség. Közösen járják körbe a részigazságokat és a valóság különböző oldalait.

Ha kapcsolatainkban mi is a kíváncsiság és az érdeklődés erejével tekintünk a másikra, akkor megismerhetjük az ő részigazságát és cselekvő irányítói lehetünk saját életünknek. Tanakodhatunk róla, hogyan férhet meg egymás mellett, ami mindkettőnk számára fontos.

Dobrai Zoltán

lelkigondozó, mediátor

családterapeuta-jelölt

Forrás: vasárnap.hu

Ha érdeklődik a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozzon fel hírlevelemre.

Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhet, inspirálódhat, segítségre lelhet…