Gyakran ismételt kérdések

GYIK

 

Kapcsolat:
+36 30 737 4112
hello@dobraizoltan.hu

Hány alkalomra van szükség a változáshoz?

Nehéz lenne és felelőtlenség ezt megjósolni. Általánosságban az mondható el, hogy a működésmódjaink nem két nap és nem két hét alatt alakultak és formálódtak úgy, ahogyan ma vagyunk, ezért a változás sem megy egyik napról a másikra. Módszereim a rövid, szinte gyors módszereknek mondhatóak. 

A rendszerszemléletű pár- és családterápia egy rövid lefolyású intervenció. A párterápiás alkalmak maximum húsz-huszonöt alkalmasak lehetnek. Hetente, kéthetente majd a folyamat vége felé haladva egyre ritkábbak a találkozások. Nyolc és tizenhat alkalom a tipikus ülésszáma egy pár vagy családterápiás folyamatnak. A rendszerszemléletű pár- és családterápia egy rövid lefolyású és gyors terápiás folyamat, ahol a közös munka része a találkozások közötti munka/gyakorlatok elvégzése is. Az első három találkozás 

A mediációs, konfliktuskezelési, közvetítői alkalmak akár három órásak is lehetnek és jóval kevesebb találkozásra van szükség, mint a más módszerek esetében. Akár egy ülés is eredményeket hozhat, de legfeljebb négy alkalom egy mediációs folyamat. Ennél a módszernél előkészítő beszélgetésekre is szükség lehet, amelyek 45 percesek. A mediáció akkor a leghatékonyabb, ha egy jól körülírható témáról, vitáról van szó.

Közösségi mediáció esetén egy-két találkozásra lehet szükség. 

A mentálhigiénés tanácsadás, segítő beszélgetés, önismereti konzultáció több alkalom. Minimum 3 és legfeljebb tizenkét találkozás hetente, kéthetente, majd havonta 45-50 percben. 

A rendszerszemléletű egyéni terápiás folyamat legfeljebb húsz-huszonöt találkozás, alapvetően hetente 45-50 percben. 

A mentálhigiénés és rendszerszemléletű önismereti csoportok és  kompetenciafejlesztő tréningek óraszámai pedig szintén egyéniek a csoport témájától, összetételétől függően. 

A vezetőfejlesztés és tanácsadás pedig több módszer komplexitását igényli, így ezen találkozások száma nehezen megjósolható. Függ az elérendő céltól, a vezető terhelhetőségétől stb.

Rendszerszemléletű szervezetfejlesztés esetén inkább hosszabb folyamatra lehet számítani és egyéni tervet, ajánlatot készítünk. 

Gyógyító és pszichoterápiás tevékenységet nem végzek. 

Mi történik, ha lemondom az időpontot?

Ezen keretek rám, mint segítőre is vonatkoznak.

Ha lemondja az időpontot komoly indok nélkül, akkor azt az ülést ki kell fizetni. Ha én mondom le az időpontot, akkor önnek jár egy ingyenes találkozás. (Nem komoly indokok az elalvás, elfelejtés stb.)

Mennyibe kerül?

Függ a választott módszertől, a napszaktól, a helyszíntől és sok minden mástól is. Természetesen az éjszaka vagy hajnalban nyújtott szolgáltatás vagy egy vidéki utazással egybekötött tanácsadás az drágább, mint egy online délelőtti vagy délutáni konzultáció. A személyes találkozás mindig plusz költségekkel jár. 

Az ár tartalmazza a technikai feltételek biztosítását, felkészülés és lezárás óradíját is, valamint a szupervízió (szakmai minőségbiztosítás – segítségnyújtás)  költségeit, tesztek és eszközök felhasználási jogdíjait, így önnek más összegre nincs gondja. 

Diák és nyugdíjas, munkanélküli kedvezményeket is biztosítok, hogy mindenki számára elérhető legyen a lelki egészség. Sőt, ha indokolt, akkor ingyenes első konzultációt is nyújtok, hogy megismerkedhessünk. 

A hiteles és szakmai tartalmakon felül mit kap még tőlem? 

ÁRGARANCIA. Biztosan megtaláljuk a megfelelő anyagi konstrukciókat. Olyan konzultációs csomagot ajánlok, amit máshol biztosan nem kap meg.

Exkluzív, kitüntetett figyelem. Nálam nincs futószalag, nem adják a kilincset egymásnak. Nincsenek gyorsan letudott telefonhívások, fél soros levelek.

IDŐGARANCIA. 6 napon belül találunk megfelelő időpontot, legyen szó reggelről vagy estéről. Ha ez bármilyen okból nem valósul meg, akkor a legjobb kollégámhoz fogom irányítani.

Ingyenes e-mail váltás. Ha csatlakozik az Önismereti Kihívás csoporthoz.

Ingyenes iránymutatás. Már az első levél után ingyenes, egyedi, személyre szabott iránymutatást kap tőlem.

Ingyenes tesztek. Azért, hogy mielőbb felmérhessük a jelen helyzetét.

Öt napon belül ingyenes telefonos mini tanácsadás. Ha követi a szakmai tartalmaimat a közösségi médiában.

Ingyenes családfa feldolgozó csomag. Amellyel a konzultációk során dolgozni fogunk.

Visszatérő kliensként 10 % kedvezményt kap tőlem ajándékba a minden évben induló Kapcsolataim – Önismereti Csoportba.

10 % kedvezmény. Ha az ön ajánlására érkezik hozzám egy ismerőse, családtagja.

Árak: 

Egy alkalom díja módszertől függően 12 000 és 40 000 forint között van. 

Első alkalom, ha bizonytalan 15 000 forint. 

Egyéni konzultációk, tanácsadás 17 000 forint.

Pár- és családterápia 30 0000 forint.

SOS vagy VIP tanácsadás 50 000 forint alkalmanként különleges időpontokkal. 

A számlázási adatokat kérem a kapcsolatfelvételkor, pontosan egyeztessük.

Gyógyító, egyészségügyi és pszichoterápiás tevékenységet nem végzek.

Mi a mediáció?

A mediáció alkalmazásának egyik legfontosabb területe a családi
mediáció. Sajátossága, hogy főként a válással és a szülői felügyeleti jogokkal,
kapcsolattartással kapcsolatban felmerülő konfliktusokra reagál. Legfőbb célja,
hogy elkerülje a pereskedés okozta hátrányos következményeket, az éles
konfliktust enyhítse, a szülők felelősségérzetét növelje a gyermekeikkel
kapcsolatos döntés meghozatalában.

A családi mediáció szerepe abban rejlik, hogy a felek egyéni
szükségleteik, és különösképpen a gyermekeik érdekei mentén találják meg a
legjobb megoldást egy működőképes egyezség létrehozásával. A működőképesség azt
jelenti, hogy a szülők a mediációs megállapodásban foglalt kötelezettségeiket a
közös szülői felelősség szellemében gyakorolják, kölcsönösen megértik egymást,
tiszteletben tartják a másik szülő helyét a gyermek életében.

 Mediáció a határokon átívelő családjogi ügyekben

  • Nemzetközi Jogellenes gyermekelvitel
  • Nemzetközi tartási
  • Öröklési ügyek
  • Kapcsolattartási ügyek
  • Stb.

Fontosabb EU és nemzetközi jogforrások

1980-as
Hágai gyermekelviteli egyezmény – Nemzetközi Egyezmény

7. Cikk – A
központi hatóságok

c) biztosítsák
a gyermek önkéntes visszavitelét vagy az ügy békés elintézését;

Brüsszel II.
A Rendelet – EU-s jogforrás (
2201/2003/EK RENDELET)

55. Cikk – Központi hatóságok

e) elősegítsék a szülői felelősség jogosultjai közötti megállapodást közvetítés vagy egyéb
eszközök útján, és elősegítsék a határokon átnyúló együttműködést ebből a
célból.

A mediációval kapcsolatban fontos még a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia ajánlása!

 A mediáció típusai a határokon átívelő családjogi ügyekben

Mediáció személyesen (a külföldön tartózkodó fél vállalja, hogy Magyarországra utazik) – előnye:
hatékony és kevésbé időigényes, általában másfél napot vesz igénybe; hátránya:
költséges, utazással jár – komediáció vagy egy mediátor

Mediáció e-mailes kapcsolattartással /a mediáció megszervezésében játszhat szerepet/ –
előnye: költséghatékony; hátránya: időigényesebb

Mediáció skype vagy videókonferencia segítségével. – előnye: hatékony – kvázi személyes
jelenlétet tesz lehetővé, költségtakarékos, alkalmazhatóak a személyes
mediáción elérhető technikák; hátránya: a technikai háttér nem elérhető
mindenki számára.

Közvetítés
alkalmazása a gyermekek jogellenes elvitelének megelőzése érdekében

A felügyeleti vagy kapcsolattartási/láthatási kérdésekkel összefüggő önkéntes megállapodások ösztönzése és az ilyen kérdésekben való közvetítés előmozdítása segíthet megelőzni a jogellenes gyermekelvitel későbbi előfordulásait.

➔ Mérlegelhető, hogy milyen előnyökkel jár a határon átnyúló kapcsolatban élő
párok részére biztosított közvetítési szakszolgáltatás.

Konfliktusok kezelésében ajánlott a mediáció

Konfliktus-definíciók

Fink (1968) „…konfliktusként
értelmezendő minden társadalmi helyzet,
 vagy folyamat,
amelyben két vagy több társadalmi egységet
 legalább egyfajta
ellentéteket hordozó pszichológiai kapcsolat
 vagy legalább
egyféle interakció köt össze.”

Cseh-Szombathy
(1985) 
„Azon
társadalmi helyzetek, vagy folyamatok, amelyekben két 
vagy több
személy vagy csoport között ellentét van, amely 
érzelmi
és/vagy szándékbeli ellentétben, időnként ellenséges 
interakcióban
is kifejeződik.”

Scanzoni (1965) „Mindazok a
véleménykülönbségek, amelyek a házastársak között 
azon
értékek, meggyőződések, normák, célok és magatartások 
tekintetében
vannak, amelyek a család életének struktúráját
 jelentik.”

Montgomery
(1989) 
“Az interakciók rövid vagy hosszú távú folyamatát, ami során a házasfelek
egyikének vagy mindkettejüknek nehézséget okoz 
kapcsolatuk
valamely aspektusa.”

Kenneth Boulding (1963) meghatározása
szerint a konfliktus összeütközést jelent emberek, 
vagy
emberek csoportjai között.

Akkor lép fel, amikor olyan célokat szeretnénk elérni, vagy javakat megszerezni, amelyek
ténylegesen, vagy észlelésünk szerint nem érhetőek el 
mindannyiunk
számára,
 azaz nem kapjuk meg azt, amit akarunk. Konfliktus
általában akkor jön létre, ha valamilyen korlátozást élünk meg
.

 

A konfliktusok típusai

•       A konfliktust teremtő társadalmi
helyzet

o       mikro vagy makro

o       multifunkcionális vagy 1-2 funkció

o       hatalmi viszony

•        Tudatosulási szint

o                     makro vagy egyedi értelmezés

o                     reális, torz /valós vagy álkonfliktus

o                     célok vagy út

•        Megnyilvánulás

o        nyílt vagy látens

•        Konstruktív – destruktív (Deutsch, 1973)

 

Konfliktus funkciói

Konszenzus-elméletek ←→ Konfliktuselméletek

„Úgy vélem, hogy minden kreativitás, innováció és fejlődés, mely az egyén, a csoport, a társadalom életében bekövetkezik, nagy mértékben a csoportok, az egyének és az egyénen belüli érzelmek konfliktusainak köszönhető. Ez az alapvető tény elegendőnek tűnik számomra azon értékítélet igazolására, hogy a konfliktus alapvetően  és kívánatos’ ” (Dahrendorf, 1957).

Miért félünk a
konfliktustól?

—  A vele járó változás a félelmetes, illetve annak a kimenetele

—  Az ember intencionális lény

—  Változásban a 4/5-részben a veszteséget tudjuk érzékelni

—  Afélelem nem a lehetséges pozitív kimenetre predesztinál

—  Tovább gerjeszti a negatív folyamatot

—  Kulturális hiány a konfliktus építő jellegének tanítására

—  Nincs megfelelő minta, a konfliktust ma  „kezeljük”

—  Csak a felét látjuk (Probléma – feloldás; probléma – kibékülés)

—  Ne kérdezz, ne akarj mást, engedelmeskedj!

Konfliktus fokozatai (Barcy, 2002)

1. Speciális probléma/kérdés

2. Személyi ellentét

3. Védekezés

4. A kérdés kiterjesztése

5. A kommunikáció megromlása

6. Fokozódó bizalmatlanság

7. Polarizálódás

A konfliktus fázisai


A konfliktus eszkalációja