„Csak ketten jöjjünk, vagy hozzuk a gyerekeket is?” – ez az egyik leggyakoribb és legfontosabb kérdés, ami a segítségkérés mellett döntő párokban és családokban felmerül. A bizonytalanság teljesen érthető, hiszen a párterápia és a családterápia elnevezései bár hasonlónak tűnnek, más-más fókusszal és keretekkel dolgoznak. Nincs egyetlen, mindenkire érvényes recept; a választás mindig az adott probléma jellegétől függ. A célom ezzel az írással, hogy tiszta, gyakorlati útmutatót adjak ahhoz, hogy könnyebben eligazodjanak, mikor melyik segítségnyújtási forma lehet a legcélravezetőbb.
A párterápia akkor kerül fókuszba, amikor a probléma elsődlegesen a két felnőtt közötti partneri kapcsolatban gyökerezik. A munka célja ilyenkor a párkapcsolat, mint a család „gerincének” megerősítése. Tipikusan ide tartoznak az intimitás hiányával, a szexuális élettel kapcsolatos elakadások, egy hűtlenség utáni krízis feldolgozása, vagy azok a kommunikációs nehézségek, amelyek a partnerek közötti érzelmi távolságot növelik. De a párterápia lehet a megfelelő keret az „üres fészek” szindróma kezelésére is, amikor a gyerekek kirepülése után kell a párnak újra egymásra találnia, és újradefiniálnia a közös életüket. A lényeg, hogy a munka a partneri szövetség gyógyítására és megerősítésére irányul.
Ezzel szemben a családterápia akkor válik célravezetőbbé, ha a probléma epicentruma láthatóan a tágabb családi rendszerben van, vagy ha a tünetek egy másik családtagban, leggyakrabban egy gyermekben jelennek meg. Ha például egy kamasz viselkedése hirtelen megváltozik, ha állandó konfliktusok feszülnek egy szülő és egy gyerek között, vagy ha egy mozaikcsalád összecsiszolódása okoz nehézséget, akkor elengedhetetlen a teljes rendszer bevonása a munkába. A családterápia segít megérteni azokat a rejtett dinamikákat, szövetségeket és kimondatlan szabályokat, amelyek a felszínen látható problémát fenntartják. Ide tartoznak a generációkon átívelő nehézségek is, mint például a nagyszülők túlzott beavatkozása a fiatalok életébe.
Fontos tudni, hogy a két forma között nincsenek kőbe vésett, merev határok. Egy jól képzett szakember rugalmasan kezeli a kereteket. Előfordulhat, hogy egy párterápiás folyamat során felmerül az igény, hogy egy-két ülésre bevonjuk a gyerekeket, hogy az ő szemszögüket is megértsük. Fordítva is igaz: egy családterápiás munka során a terapeuta tarthat külön üléseket csak a szülőknek, hogy a párkapcsolati alapjaikat megerősítsék, hiszen ez az egész család működésére pozitív hatással van. A legfontosabb üzenet tehát az, hogy Önöknek nem kell ezt előre eldönteniük. Egy első konzultáció során közösen felmérjük a helyzetet, és egy képzett pár- és családterapeuta segít abban, hogy megtalálják az Önök számára leghatékonyabb utat.
Dobrai Zoltán
mentálhigiénés szakember,
pszichodráma-asszisztens,
mediátor,
rendszerszemléletű pár-és családterápia szupervízióval
Ha érdeklődsz a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozz fel hírlevelemre.
Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhetsz, inspirálódhatsz, segítségre lelhetsz…