Késő esti párterápiás ülések: kinek és mikor ideális ez a megoldás

Késő esti párterápiás ülések: kinek és mikor ideális ez a megoldás

A nap véget ér, a gyerekek végre ágyban, a munkahelyi e-mailek elnémulnak, és a napi rohanás után talán most először van egy kis csend. Sok pár számára, akik a 2025-ös Magyarország felgyorsult ritmusában próbálnak helytállni, a késő este tűnik az egyetlen lehetséges időpontnak arra, hogy a kapcsolatukkal foglalkozzanak. Az online terápia elterjedésével egyre több szakember kínál munkaidőn túli, esti időpontokat, ami elsőre tökéletes megoldásnak tűnhet a logisztikai kihívásokra. De vajon valóban ideális egy fárasztó nap végén belevágni egy érzelmileg intenzív terápiás munkába? Kinek és mikor jelenthet valódi segítséget ez a lehetőség, és milyen buktatókat rejthet?

Az igény a késő esti ülésekre teljesen érthető.

A kötött munkaidő, a hosszú ingázás – akár Budapest és egy agglomerációs település, mint Páty között –, a gyermekek körüli teendők mind-mind beszűkítik a napközbeni lehetőségeket. Egy este nyolckor vagy kilenckor kezdődő online üléshez nem kell szabadságot kivenni, nem kell megoldani a gyermekfelügyeletet, és úgy tűnhet, a nap lezárásaként nyugodtabb körülmények között lehet beszélgetni. Ez a rugalmasság kétségtelenül az online terápia egyik legnagyobb vonzereje, és sok pár számára valóban ez teszi egyáltalán lehetővé a segítségkérést.

Fontos azonban őszintén szembenéznünk a potenciális hátrányokkal és kihívásokkal is.

A legjelentősebb ezek közül a fáradtság. A párterápia nem egy passzív, pihentető beszélgetés; aktív mentális és érzelmi munkát igényel. Szükség van hozzá koncentrációra, önreflexióra, empátiára és arra az energiára, hogy képesek legyünk új nézőpontokat befogadni és új viselkedésmódokat kipróbálni. Egy kimerítő nap után az energiaszintünk természetesen alacsonyabb, a türelmünk pedig kevesebb. Könnyebben válunk ingerlékennyé, nehezebben tudunk a partnerünkre hangolódni, és a védekező mechanizmusaink is gyorsabban bekapcsolhatnak. Ilyen állapotban egy terápiás ülés hatékonysága jelentősen csökkenhet.

Egy másik komoly megfontolást igénylő szempont az ülés utáni időszak.

Egy intenzív terápiás beszélgetés felkavaró érzéseket, mély gondolatokat indíthat el. Ha az ülés közvetlenül a lefekvés előtt ér véget, nincs elegendő idő és tér ezeknek az élményeknek a feldolgozására, lecsendesítésére. Ez megnehezítheti az elalvást, vagy akár nyugtalan éjszakát is okozhat, ami tovább növeli a másnapi fáradtságot. A személyes terápia utáni hazaút például természetes módon biztosít egyfajta átmenetet, egy „lecsengési” időszakot, ami az online esti üléseknél hiányzik. Ezt a puffert nekünk magunknak kell tudatosan megteremtenünk.

Kinek lehet tehát mégis jó megoldás a késő esti időpont?

Ideális lehet azoknak a pároknak, akiknek valóban semmilyen más lehetőségük nincs a nap folyamán. Működhet azoknál is, akik természetüknél fogva „éjjeli baglyok”, és este energikusabbnak, fókuszáltabbnak érzik magukat. Emellett a terápia későbbi, fenntartó szakaszában, amikor már nem a mély, intenzív munkán van a hangsúly, hanem a tanultak átismétlésén, egy-egy esti „check-in” ülés is lehet hatékony.

Ha a késő esti időpont mellett döntenek, érdemes néhány dologra tudatosan odafigyelni.

Az ülés előtt mindenképpen tartsanak egy rövid szünetet, hogy mentálisan átkapcsoljanak a napi teendőkről a terápiás munkára. Ne üljenek le éhesen vagy szomjasan a gép elé, mert ez is rontja a koncentrációt. A legfontosabb pedig, hogy az ülés után ne akarjanak azonnal ágyba bújni. Tervezzenek be legalább 20-30 percet egy nyugodt, közös tevékenységre – ez lehet egy tea elfogyasztása, halk zenehallgatás, vagy egy könnyed beszélgetés –, ami segít lezárni a terápiás témákat és felkészülni a pihenésre.

A megfelelő időpont kiválasztása kulcsfontosságú a sikeres terápiás munkához.

Ha szeretnék megbeszélni, hogy az Önök egyedi élethelyzetében és napirendjében hogyan található meg a közös munkára legalkalmasabb idősáv, keressenek bizalommal a hello@dobraizoltan.hu e-mail címen egy első konzultációs időpont egyeztetéséhez.

Dobrai Zoltán

mentálhigiénés szakember, mediátor, pszichodráma-asszisztens

 

Ha érdeklődsz a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozz fel hírlevelemre.

Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhetsz, inspirálódhatsz, segítségre lelhetsz…

Az alkoholizmus családi hatásai

Az alkoholizmus családi hatásai

1. Családi kapcsolatok megszakadása

Az alkoholizmus gyakran vezet konfliktusokhoz a családon belül. Az alkoholtól függő személy viselkedése kiszámíthatatlanná válhat, ami bizalmatlanságot és feszültséget okoz. Az ismétlődő veszekedések és a családon belüli erőszak sem ritka az ilyen helyzetekben.

2. Gyermekekre gyakorolt hatás

Az alkoholizmusban szenvedő szülők gyermekei gyakran nőnek fel instabil környezetben. Ez hatással lehet mentális és érzelmi fejlődésükre, és növeli annak valószíűségét, hogy felnőttkorukban maguk is alkoholfüggővé válnak. Az ilyen gyermekek gyakran tapasztalnak szorongást, depressziót, és küzdhetnek önbizalomhiánnyal.

3. Gazdasági terhek

A családon belüli alkoholizmus komoly anyagi gondokat okozhat. Az alkohol beszerzése, valamint az alkoholfüggőséghez kapcsolódó kezelések költségei jelentősen megterhelhetik a családi kasszát. Emellett a függő személy munkahelyi teljesítésének romlása és az ebből fakadó jövedelemkiesés is hozzájárulhat a problémákhoz.

Az alkoholizmus társadalmi hatásai

1. Egészségügyi rendszerek terhelése

Az alkoholizmus jelentős terheket ró az egészségügyi rendszerekre. Az alkohollal összefüggő betegedések, mint a májbetegségek, a szív- és érrendszeri problémák, valamint a mentális zavarok kezelése komoly költségekkel jár. Ezen felül az alkoholhoz kapcsolódó balesetek és sérülések tovább növelik a rendszer terhelését.

2. Munkaerőpiaci hatások

Az alkoholfüggő személyek munkahelyi teljesítése általában romlik, ami termelékenység-csökkenéshez és gyakori távollétekhez vezet. Ez nemcsak az érintett egyénre, hanem a munkaadókra és a gazdaságra is negatív hatással van. Az alkoholfüggőség által okozott gazdasági károk milliárdos nagyságrendűek lehetnek.

3. Közösségi konfliktusok

Az alkoholizmus gyakran vezet erőszakos cselekményekhez, bűncselekményekhez és közlekedési balesetekhez. Ezek a társadalmi konfliktusok nemcsak az érintett egyének életét befolyásolják, hanem a közösségeket is destabilizálhatják.

Mit tehetünk az alkoholizmus hatásainak csökkentéséért?

Az alkoholizmus hatásainak kezelése és csökkentése összetett feladat, amely egyéni és közösségi szinten is cselekvést igényel. Az egyének számára elérhetőek az olyan támogató programok, mint az Anonim Alkoholisták, amelyek segítenek a felépülés útján. Emellett a családoknak és barátoknak is fontos szerepük van abban, hogy biztonságos és támogató környezetet teremtsenek.

Társadalmi szinten az alkoholfogyasztás szabályozása, a megelőzési programok bevezetése, valamint az alkoholfüggőséggel kapcsolatos edukáció mind hozzájárulhat a probléma kezeléséhez. Az ilyen kezdeményezések nemcsak az érintettek életét javítják, hanem hosszútávon a társadalom egészére pozitív hatással lehetnek.

Ha te vagy egy hozzád közel álló személy küzd az alkoholizmus következményeivel, ne habozz segítséget kérni!

Lépj kapcsolatba velem a hello@dobraizoltan.hu email címen vagy telefonon.

Ha érdeklődsz a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozz fel hírlevelemre.

Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhetsz, inspirálódhatsz, segítségre lelhetsz…

A család, mint rendszer: A rendszerszemléletű családterápiáról röviden

A család, mint rendszer: A rendszerszemléletű családterápiáról röviden

A családot gyakran egy összetett, dinamikus rendszerként tekintjük, amelyben minden tag és interakció szoros kapcsolatban áll egymással. A rendszerszemléletű családterápia ezen elven alapszik, és nemcsak egy-egy személy problémáira koncentrál, hanem a családi folyamatokat és dinamikát vizsgálja. A cél az, hogy a változások ne csak az egyén szintjén, hanem a család egész rendszerében megvalósuljanak. Ez a megközelítés számos alapfogalmat és elvet tartalmaz, amelyek segítenek megérteni, hogyan működik a család, mint rendszer.

A rendszerszemlélet alapfogalmai

  • Határok: A család és alrendszerei (pl. szülő-gyermek viszony) közötti pszichológiai határok határozzák meg, mennyire világosak a kapcsolatok. Tiszta határok esetén a kapcsolatok egészségesek, és a családtagok különálló identitással bírnak, míg diffúz vagy merev határok diszfunkcionális kapcsolatokhoz vezethetnek.
  • Szerepek: A családi rendszerben mindenki különböző szerepeket tölt be, amelyek összekapcsolódnak az elvárásokkal és viselkedésekkel. Diszfunkcionális helyzetek akkor alakulhatnak ki, amikor ezek a szerepek merevvé válnak, vagy torz elvárásoknak felelnek meg.
  • Szabályok: A családon belüli szabályok sokszor implicit módon működnek. Ezek a viselkedési minták szükségesek a családi egyensúly fenntartásához, de a túlzott redundancia esetén megjósolhatóvá és rugalmatlanná válhatnak.
  • Hierarchia: Egy egészséges család hierarchikus rendszere világos, és tiszteletben tartja a szülők és a gyerekek közötti különbségeket. Patológiás viszonyok esetén a hierarchia túl merev vagy homályos lehet.

A rendszer működésének elvei

  • Cirkuláris okság: A családi rendszerek nem lineáris módon működnek, hanem kölcsönös viszonyok mentén. Ez azt jelenti, hogy egy családtag viselkedése visszahat a többiekre, és ezek a visszacsatolások állandó kölcsönhatásban vannak egymással.
  • Homeosztázis és morfogenezis: A családi rendszer célja az egyensúly fenntartása (homeosztázis), de minden család változik az életciklusok során (morfogenezis). A változások kétféleképpen történhetnek: az elsőrendű változás esetén a család működése ugyanaz marad, míg a másodrendű változás során mélyebb átalakulások következnek be, amelyek megingathatják a rendszer korábbi egyensúlyát.
  • Ekvifinalitás: Ugyanazon helyzet többféle okból alakulhat ki, és ugyanazon oknak többféle következménye lehet. Ez a sokféleség a családi rendszerek rugalmasságát mutatja.

Szerepek és kapcsolatok

A családtagok szerepei és ezek alakulása meghatározza a család dinamikáját. Gyakoriak a diszfunkcionális gyermekszerepek, mint az „ideális gyerek”, a „parentifikált gyerek”, vagy a családi elvárásoknak alárendelt „családi delegáció”. Ezek a szerepek torzíthatják a kapcsolati dinamikát, és gyakran generációs elvárások következményeként alakulnak ki.

Kommunikáció és visszacsatolás

A család minden tagja folyamatos kommunikációban áll egymással, még akkor is, ha ez nem tudatos. A visszacsatolások kulcsfontosságúak a rendszer működésében: a negatív visszacsatolás a stabilitást szolgálja, míg a pozitív visszacsatolás az eszkalációhoz vezethet, amely krízishez is eljuttathatja a rendszert.

Zárszó

A rendszerszemléletű családterápia komplex és dinamikus megközelítés, amely az egyéni problémákat a családi rendszeren belül helyezi el. A család, mint rendszer, mindig változik és fejlődik, és a terápia célja az, hogy segítsen a családtagoknak a hatékonyabb, egészségesebb működés elérésében.

Dobrai Zoltán

 

Ha érdeklődik a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozzon fel hírlevelemre.

Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhet, inspirálódhat, segítségre lelhet…

Együtt isszuk a kávét, de nem egy bögréből – mi van a szerelem szimbiózisa után?

Együtt isszuk a kávét, de nem egy bögréből – mi van a szerelem szimbiózisa után?

Csak mi ketten – majd egyre többen

Mások a kapcsolataink kamaszként, fiatal felnőttként, új házasként és nagyszülőként. Cikksorozatunkban végigjárjuk a párkapcsolatok útját, dinamikáját. Elsőként a szimbiózis és a differenciálódás szakaszairól, majd a gyakorlás és újraközeledés időszakairól olvashatunk.

Természetesen ezek az életszakaszok nem matematikai pontossággal meghatározhatóak egy ember életében, sokkal inkább dinamikus változásokról beszélhetünk, ami segíti a családot az új élethelyzetekhez való alkalmazkodásban. A fejlődés nem feltétlen egy ütemben halad, viszont ezek természetes folyamatok, és segítenek a hosszú párkapcsolat fenntartásában. Nagy kihívást a nagyban eltérő életciklusok okozhatnak, vagy ha egyáltalán nincsenek hidak közöttük. Azonban ha felismerjük, ki hol tart, megértőbbek lehetünk magunkkal és a párunkkal, akár még hidakat is építhetünk egymás felé. Ezért fontos megismernünk az alábbi életszakaszokat.

A szimbiózis időszaka

A kapcsolat elején jellemző szimbiózisban, az úgynevezett szerelemhormon hatása alatt nem a „te” vagy az „én” a fontos, hanem a „mi”: az összetartozás élménye a meghatározó. Közös az érdeklődési körünk, rengeteg az együtt szerzett élmény, minden közös. Egy rugóra jár az agyunk, egy bögréből isszuk a kávét, és ez nagy örömmel tölt el minket. Holott a megismerkedés utáni időszakban szinte két idegen van egymás mellett. Más családból, sokszínű közösségekből, eltérő és meglepő szokássokkal, különböző neveltetéssel kerülünk össze. Mégis nagyszerű érzés a másik közelében lenni, összeolvadni.

A szimbiózis könnyebbé teszi a párunk megismerését, az érdeklődés fenntartását. Mintegy olajozás segíti a fogaskerekek együttműködését, ami máskülönben fájdalmas is lehetne. Nem segítené az elköteleződést, ha azonnal azzal szembesülnénk, hogy a másiknak is vannak hibái, ő sem mosolyog mindig ragyogó szemekkel ránk, vagy észrevennénk, hogy mennyi mindenről másképp gondolkodunk.

Ebben az életszakaszban viszont önkéntelenül is a közösre fókuszálunk. Általában néhány évig tart ki a szerelemhormon, aztán fokozatosan elcsendesül és átalakul. Ez is természetes folyamat, mivel a folyamatos felhők felett járás megterhelő lenne az ember számára. A nehézség akkor következik be, ha újra és újra csak ezt az állapotot keressük, mert akkor folytonos csalódásban lesz részünk.

együtt isszuk a kávét

A differenciálódás

Hosszú távon fullasztó lenne folyamatos összekapcsoltságban élni, így a szimbiózis után következik saját magunk újrafelfedezése. Fontosabbá válik az én, viszont nem veszítjük el, hogy „mi” együtt vagyunk. Az egymásba olvadás szövetséggé alakul át.

Együtt isszuk a kávét, de nem egy bögréből.

Fontossá válhat ebben a fejlődési fázisban a külvilág: hobbi, barátok, karrier. Fontos szakasza ez a kapcsolatnak, hiszen ekkor dolgozhatja ki a pár közös szabályrendszerét, határait. Eldöntheti, hogy a hozott családi mintákból mit tart meg és mit alakít át. Ez az időszak hozza a vitákat, amelyek korábban nem voltak jelen. Ez ijesztően is hathat, viszont ezeket megküzdve erős, mindenki számára biztonságos szövetség jöhet létre. Ebben a szövetségben, már a gyermek is könnyebben érkezhet, míg a szimbiózisban szinte helye sem lenne.

Következő cikkünkben a gyakorlás és az újraközeledés fázisait járjuk körül, amelyek életünk nagyobb részét átölelik. Ezeknek is, mint minden fejlődési szakasznak megvannak az örömei és nehézségei. Az átmeneti időszakok krízisek is egyben, amelyeket közösen megküzdve, átélve a kapcsolat megerősödhet, hogy aztán új minőség szülessen belőle.

Dobrai Zoltán

lelkigondozó, mediátor

családterapeuta-jelölt

Forrás: vasárnap.hu

Ha érdeklődik a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozzon fel hírlevelemre.

Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhet, inspirálódhat, segítségre lelhet…

Néhány szó mindarról, ami nem segíti a beszélgetéseinket

Néhány szó mindarról, ami nem segíti a beszélgetéseinket

A beszélgetés fontossága

A minap egy volt évfolyamtársammal sétáltam, és megkérdeztem tőle: „Szerinted, ha az emberek megtanulnának beszélgetni egymással, akkor ránk, segítőkre nem is lenne szükség?”. „Igen, úgy gondolom, hogy alig lenne dolgunk” – válaszolta.

Hol és miért is tanulunk meg beszélgetni? Elsősorban a származási családunkban, mert a család egy olyan rendszer, amely egyensúlyra törekszik. A stabilitás igénye és a változások hatása folyamatosan erre késztetik. Ehhez az egyik legfontosabb eszköz a kommunikáció. Méghozzá az együttműködő kommunikáció, amikor a problémákat a családtagok közösen oldják meg. Eközben elengedhetetlen a saját és a másik érdekeinek kölcsönös figyelembevétele.

Nem egyszerű feladat ez.

Figyelni kell a saját és valódi igényeinkre, mindezt meg is kell érthetően fogalmazni. Ezzel együtt figyelni kell a másik szükségleteire. Ha ezt megértettük, megéreztük, akkor össze is kell hangolni ezt a kettő vagy több igényt. Egyik tanárom sokat idézett mondata jut eszembe a kommunikáció kapcsán: „a Jóisten két fület teremtett nekünk és egy szájat. Talán azért, hogy többet hallgassunk és kevesebbet beszéljünk”.

Vannak mondatok, amelyek biztosan nem segítik a beszélgetéseinket. Nézzünk meg néhány, talán ismerős fordulatot ezek közül egy egyszerű példa alapján:

Hazaér a férj a bevásárlásból, és örömmel közli, hogy megérkezett. Mindent sikerült megvennie, amit a feleség kért tőle. Nagyon elégedett és büszke magára, hogy teljesítette a küldetést. A feleség örül, nézegeti a termékeket majd jelzi a férjének, hogy valami nem stimmel:

„Én nem ilyet szoktam venni, mindig elfelejted, hogy a másik fajta tejet szeretem”

vagy

„Soha nem jegyzed meg, hogy hol kell a legfinomabb pékárut venni”.

beszélgetéseink

Te mindig… Te soha… Ezt nevezzük általánosításnak.

Valóban soha nem tudja a másik?

Mindig ugyanúgy csinálja? Mit is akar kifejezni? Talán azt, hogy olyan mintha nem hallgatná meg a férj, hogy nem figyel rá, nem is igazán fontos számára.

A kommunikációnkon tudunk változtatni. Az első lépés, ha a feleség észreveszi a negatív és általánosító reakcióit, második lépésként pedig kifejezi a nemtetszését vagy épp a csalódottságát. Elmondhatja, hogy figyelmességet jelentenek az apró gesztusok, mert számára ezek a szeret jelei.

Hasonlóan akadályozza kommunikációnkat a gondolatolvasás.

Itt arról van szó, hogy a ki nem mondott vágyaink teljesülését elvárjuk. Többek között az anya gyerek kapcsolatból is fakadhat ez a minta. Csecsemőkorban szimbiózis van közöttük. Az anya folyton azt lesi, hogy milyen jelzéseket ad a gyerek, és igyekszik minden szükségletét kielégíteni. Másrészt lehet ez egy tanult viselkedésmódunk is. Felnőttként viszont megkönnyítjük a kommunikációt, ha megosztjuk vágyainkat, gondolatainkat.

Dobrai Zoltán

lelkigondozó, mediátor

családterapeuta-jelölt

Forrás: vasárnap.hu

Ha érdeklődik a személyes fejlődés, az önfejlődés témái iránt, iratkozzon fel hírlevelemre.

Rendszeresn küldök hasznos tartalmakat, melyek segítségével fejlődhet, inspirálódhat, segítségre lelhet…