5 szeretetnyelv: mit jelent, és mire jó a párkapcsolatban

Sokan úgy kezdenek foglalkozni a szeretetnyelvekkel, hogy egy veszekedés után egy barát vagy egy cikk ajánlja: „olvass utána, biztosan nem ugyanazt a nyelvet beszélitek”. Aztán kitöltenek egy tesztet, kiderül, hogy az egyiküknek az együtt töltött idő, a másiknak a megerősítő szavak a legfontosabbak, és egy kis időre megkönnyebbülnek. Van is miért: az ötlet egyszerű, és sok pár magára ismer benne.

Ez a cikk arról szól, mit állít az 5 szeretetnyelv, mire használható valóban, hol van a határa, és mi az, amit egy teszt már nem tud megmutatni.

Mit jelent az 5 szeretetnyelv

A fogalom Gary Chapman amerikai lelkész és házassági tanácsadó nevéhez fűződik, aki 1992-es könyvében öt módot írt le, ahogyan az emberek a szeretetet kifejezik és fogadják. Az öt szeretetnyelv:

• elismerő, megerősítő szavak,
• minőségi idő,
• ajándékozás,
• szívességek, azaz segítő tettek,
• testi érintés.

Az alapgondolat az, hogy az egyik embernek az számít a legjobban, ha kimondják neki, hogy értékes, a másiknak az, ha figyelmesen együtt vannak, a harmadiknak az, ha elvégeznek helyette egy terhes feladatot. Ha a két fél nem ugyanazt a nyelvet beszéli, könnyen előfordul, hogy az egyik sokat tesz a kapcsolatért, a másik pedig mégsem érzi szeretve magát, mert nem azt kapja, amire vágyik.

Röviden az öt nyelvről, ahogy a gyakorlatban megjelennek:

Az elismerő szavak nyelvén beszélő ember számára sokat számít, ha kimondják, hogy értékes, hogy jól csinált valamit, vagy hogy a másik észrevette az erőfeszítését. Nála a megjegyzés, a köszönet, a dicséret mélyen ér, a kritika pedig sokáig megmarad.

A minőségi idő nem a közös jelenlétet jelenti a lakásban, hanem azt, hogy a másik teljes figyelemmel van jelen: leteszi a telefont, ránéz, hallgat. Aki ezt a nyelvet beszéli, annak a közös tévézés nem ugyanaz, mint egy közös séta.

Az ajándékozás nem az érték, hanem a gondolat kérdése. Ha a másik eszébe jutottam egy kis tárgy láttán, az azt üzeni, hogy gondolt rám.

A szívességek, azaz a segítő tettek azok, amikor valaki átvállal egy terhes feladatot, vagy kéretlenül elintézi, ami a másiknak nehéz. Ennek az embernek a kimondott szeretet kevesebbet ér, mint az, hogy valaki lecserélte a lámpát.

A testi érintés az ölelés, a kézfogás, az odabújás, de a hétköznapi apró közelség is, a vállra tett kéz. Ahol ez hiányzik, ott az ember magányosnak érezheti magát, még ha minden más rendben is van.

Mire jó valóban

A szeretetnyelvek leírásának legnagyobb értéke, hogy beszélni tud róla a pár. Sok kapcsolatban az egyik fél azt panaszolja, hogy a másik soha nem figyel rá, a másik pedig azzal védekezik, hogy ő mindent megtesz a kapcsolatért. Mindkettő igaz lehet. Az egyik tényleg sokat tesz, de számára az a tett, a másiknak viszont az hiányzik, hogy hozzá forduljanak. A szeretetnyelv-fogalom ezt a félreértést nevezi meg, és ez gyakran már enyhülést hoz.

Segít az is, hogy új kérdést ad a párnak: nem azt, hogy „miért nem szeret engem”, hanem azt, hogy mitől érzi az egyik, és mitől a másik, hogy szeretik. Egy-egy ilyen kérdés megnyithat olyan beszélgetést, amely régóta elmaradt.

Végül gyakorlati ötletet is ad: ha tudom, hogy a párom számára a közös, telefon nélküli este többet jelent egy ajándéknál, akkor ennek mentén tudok közeledni, és nem találgatok.

Mire figyeljenek, hogy valóban segítsen

A szeretetnyelvek leírása akkor működik jól, ha beszélgetésindítónak használják, és nem szabályrendszernek. Ha az eredményből címke lesz („én az érintés típus vagyok, a párom a szavak, tehát nincs mit tenni”), a modell könnyen elveszíti a lényegét. Az emberek többsége nem egyetlen nyelvet beszél: többféle módon érzi magát szeretve, és ez élethelyzettől, hangulattól és a másik viselkedésétől is függ.

Érdemes arra is figyelni, hogy a szeretetnyelvek stressz alatt gyakran átrendeződnek. Aki máskor szívesen mond szavakban is valamit, nehéz időszakban talán csak a csendes közelséget bírja. Aki rendszerint a tettekben szeret, kimerülten kevesebbet tud vállalni, és ezt a párja hanyagságnak veheti. Ezért érdemes időnként újra rákérdezni egymásra, nem egyszer és mindenkorra eldönteni, ki mit szeret.

Végül: a szeretetnyelv segít megnevezni, mit szeretnének kapni, de azt nem mutatja meg, mi történik, amikor a két ember nehéz pillanatban nem talál egymáshoz. Erről szól a következő rész.

Mit nem mutat meg egy teszt

Egy szeretetnyelv-teszt azt mutatja meg, mire válaszol az ember általában. Azt nem, hogy mi történik, amikor az egyik fél bántott, a másik pedig védekezik. Nem mutatja meg azt sem, hogy a „minőségi idő” hiánya mögött munkahelyi kimerültség, elhúzódás, harag vagy egy régi seb van. A kapcsolati mintákat, azaz azt, hogy ki hogyan reagál, amikor feszültség keletkezik, egy teszt nem érinti.

Ezért tapasztalom, hogy a párok, akik a szeretetnyelvekből indulnak, sokszor a következő kérdéshez jutnak el: miért nem tudjuk ezt megcsinálni, ha már tudjuk, mire vágyik a másik. Ilyenkor érdemes a visszatérő köröket megnézni. Az egyik fél közeledik, a másik elhúzódik. Az egyik számon kér, a másik védekezik. Ez a minta nem szeretetnyelv-kérdés, hanem kapcsolati dinamika.

Hogyan használják hasznosan otthon

Ha szeretnék kipróbálni, érdemes néhány egyszerű szabályt betartani.

Ne tesztet, hanem tapasztalatot használjanak. Beszélgessenek arról, mikor érezték utoljára, hogy a másik igazán odafigyel rájuk, és mit csinált akkor. Ez többet ad, mint egy online kérdőív.

Ne követeljenek, hanem kérjenek. Az a mondat, hogy „hiányzik, hogy este együtt ülünk, tudnánk csütörtökön?”, sokkal jobban hallható, mint az, hogy valaki soha nem szán időt a másikra.

Ne várják el, hogy a másik teljesen az Önök nyelvén beszéljen. Egy pár akkor erős, ha mindkettő tanul valamit a másik megközelítéséből, de ez nem jelenti azt, hogy valakit át kell alakítani.

És figyeljenek arra, mikor nem működik: ha hetek óta próbálkoznak, és az érintés, a szó vagy a közös idő mégsem hoz közelebb, akkor valószínűleg más van a háttérben.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni

Ha a szeretetnyelvekről szóló beszélgetés újabb vitába torkollik, ha a teszt eredménye fegyverré válik („nem is adod, amit kérek”, hangzik el, és a mondat vádként érkezik), vagy ha a távolodás hónapok óta tart, érdemes szakember segítségét kérni. Ebben a helyzetben a párterápia azt segít megérteni, mi történik Önök között, mit él meg közben mindkét fél, és hogyan lehet másképp reagálni. Erről a párterápia oldalon olvashat részletesen, a kommunikációról pedig a kommunikáció javítása párkapcsolatban írásban.

A párkapcsolati mintákról a kérdések a párkapcsolatban, az elhúzódásról és a kimondatlan sérelmekről a kimondatlan dolgok a párkapcsolatban cikkben is írtam, a kötődési sebek felnőttkorban pedig azt mutatja be, miért reagálunk gyakran régi minták szerint.

Végül egy gyakorlati javaslat: ha csak egyetlen dolgot próbálnak ki a cikkből, az legyen ez. Egy hétig mindketten figyeljék meg, mit tesz a másik, amitől jól érzik magukat, és este egymásnak mondják el. Nem kell hozzá teszt, csak figyelem. Sokan meglepődnek, hogy a másik olyasmit is észrevesz és megbecsül, amiről azt hitték, nem tűnik fel senkinek.

Gyakori kérdések

Mi az 5 szeretetnyelv?

Gary Chapman leírása szerint öt módon fejezzük ki és fogadjuk a szeretetet: elismerő szavakkal, minőségi idővel, ajándékokkal, segítő tettekkel és testi érintéssel.

Érdemes szeretetnyelv-tesztet kitölteni?

Jó kiindulópont lehet egy közös beszélgetéshez, és sokat segít abban, hogy a pár megnevezze, mire vágyik. A visszatérő konfliktusok megértéséhez ennél hosszabb közös munka kell.

Lehet egynél több szeretetnyelvem?

Igen. A legtöbb ember többféle módon érzi magát szeretve, és ez élethelyzettől is függ.

Honnan tudhatom meg a saját szeretetnyelvemet?

Nem feltétlenül tesztből. Gondoljon vissza arra, mikor érezte utoljára, hogy igazán szeretik, és mi történt akkor. Az ott felbukkanó mozzanat, legyen az szó, közös idő vagy segítség, mutatja meg, mi számít Önnek.

Mit tegyek, ha a párom nem az én nyelvemen beszél?

Mondja el neki, mi esik jól, kérjen konkrétan, és figyeljen arra is, mi esik jól neki. Ha ez újra meg újra elakad, érdemes megnézni, mi áll a háttérben.