Amikor egy családban valaki alkoholfüggőséggel küzd, a figyelem érthetően rá irányul. Közben a társa vagy más hozzátartozója gyakran megszegett ígéresekkel, kiszámíthatatlansággal, szégyennel és állandó készenléttel él. Ez hosszú távon kimerítő lehet, akkor is, ha kívülről a család mindennapjai rendezettnek látszanak.
A hozzátartozói érintettség nem egyetlen címke
A „társfüggőség” kifejezést sokféle helyzetre használják, ezért nem érdemes automatikusan minden hozzátartozóra alkalmazni. Pontosabb azt megvizsgálni, milyen reakciók alakultak ki a családban: például az ital keresése és elrejtése, a következmények átvállalása, a másik mentegetése, a pénzügyek ellenőrzése vagy a saját szükségletek tartós háttérbe szorítása.
Ezek a reakciók gyakran nem rosszindulatból, hanem félelemből és gondoskodási szándékból születnek. Mégis fenntarthatnak olyan működést, amelyben az érintett kevésbé találkozik ivásának következményeivel, a hozzátartozó pedig egyre kimerültebbé válik.
Mi változhat a hozzátartozó oldalán?
Az egyéni vagy családi konzultáció célja nem az, hogy újabb eszközöket adjon a másik ember kontrollálásához. A munka fókusza a saját biztonság, a határok, a döntési lehetőségek és a kommunikáció tisztázása lehet.
- Mi az, amit a hozzátartozó még vállal, és mi az, amit már nem?
- Mely következményeket veszi át rendszeresen az érintett helyett?
- Hogyan tud világosan beszélni anélkül, hogy fenyegetne vagy mentegetne?
- Milyen személyes, pénzügyi vagy gyermekvédelmi biztonsági lépések szükségesek?
A határ nem büntetés és nem garancia arra, hogy a másik józanodni kezd. Arra szolgál, hogy a hozzátartozó a saját cselekedeteiről dönthessen, és ne kelljen minden energiáját a másik fogyasztásának ellenőrzésére fordítania.
Nem kell megvárnia a másik döntését
A hozzátartozó akkor is kérhet segítséget, ha az alkoholt fogyasztó családtag még nem ismeri el a problémát vagy nem vállal konzultációt. A saját reakciók és határok átgondolása önmagában is csökkentheti a kiszolgáltatottságot, és tisztább helyzetet teremthet a családban. Ez nem helyettesíti az érintett addiktológiai vagy orvosi ellátását, de fontos része lehet a család biztonságának.
Ne várjon addig, amíg a helyzet tovább romlik
Kérjen segítséget saját maga számára, amíg nem késő. Ha Ön hozzátartozó, akkor sem kell megvárnia, hogy a függő családtag felismerje a problémát vagy készen álljon a segítségkérésre.
A közös munkát Önnel is elkezdhetjük. Az Ön határainak, reakcióinak és kommunikációjának változása a család egészének működésére hat — és új helyzetet teremthet a függő hozzátartozó számára is.
Több mint tíz éve dolgozom párokkal, családokkal és függőséggel érintett emberekkel. Abban segítek, hogy átlássuk a kialakult helyzetet, megtaláljuk az Ön számára vállalható következő lépést, és ne kelljen egyedül cipelnie ennek a terhét.
